2010. április 24., szombat

lélekút

lélek.
ha megnézzük ezt a szót, elgondolkodunk a jelentésén mivoltján, szinte mind beleborzongunk. miez valójában? létezik, vagy csak a hormonjaink furcsa működése?

mindannyian mások vagyunk, a lélek szépsége ez. ez adja meg az a furcsa fűszeres ízét az életnek.
de feltehetünk egy furcsa kérdést.
...kiölhető ez a "furcsa dolog"?

a válaszom sajnos igen, a földdel tehetjük egyenlővé. és mindezt a semmiből újraépíteni az újabb emberi kapcsolatokat kiépíteni, sajnos nem olyan egyszerű, mint lerombolni.

nincs lélek, ha nincs emberi kapcsolatunk. ha elvesztünk valakit, ha elhagy minket valaki, mind-mind egy darab szakad ki a lelkünkből, sajnos ez ugyanúgy véges, mint bármi az életünkben.
ezért a mi feladatunk saját lelkünket óvni, gondozni, vigyázni rá.

mert sajnos manapság senkit nem érdekel mi van a másik lelkével. arra megyünk, hogy kiöljük, szinte már nincs rá szükségünk.

b-a-r-o-m-s-á-g!
igenis szükséges, a világon a lehető legszükségesebb dolog az egész világon. ettől vagyunk az, ami.
én az utóbbi időben mondhatni szartam bele a saját lelkembe, eljutottam addig, hogy majdnem megöltem, és ezzel magamat.

és issstenem jó érzés volt kijönni a barlangból és újra felfedezni, az emberi kapcsolatok lényegét. és finoman lassan, de annál fájdalmasabban újjá építeni az egészet.

köszönöm mindazoknak akik ennek részesei voltak, lesznek.

jó éjszakát, ma már tuti alszom. <3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése