aki nem tapasztalja milyen keserűek és édesek is lehetnek akár a könnyeink?
sírtam, sokszor.
de egyszer sem esett olyan rosszul, mint amikor miattam sírtak. addig jutottunk, hogy örömünkben talán már nem is sírunk.
nehezen jönnek ezek a szavak is, mert most a szívem szakad meg.
nem lehetek vele, nem segíthetek neki, pedig szeretném az arcára csalni azt a derűs, önzetlen mosolyt.
tavasz. szürkeség. a szívek halkan dobbanak... kitartás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése