csak egy megszokott délután...

csak ülök, hisz mi mást tehetnék? előttem egy pohár whiskey, de nem kivánom.

a reluxán beszűrődik a délutáni nap fénye, elvakít, elgondolkodtat. miért nem lehetek vele? hol van most ő?

szeretném, ha rám gondolna.

talán nem izlik az élet, és nem fogy a whiskey-m se. talán elfelejtek mosolyogni nélküle.

úgy emlékszem mintha tegnap lett volna. hajj milyen könnyű is volt régen egy mosoly, most meg...

hiányzik. rossz ez így.

vágyom.

ölelni akarom...