lennt az agyonázott flaszteren áll egy alak, feketébe burkolja az éjszaka.
vajon ő kire vár? hova tart?
és vajon tudja-e, azt hogy egy idegen erre gondol, amikor valójában senki sem tudja mit akar az élettől.
én se tudom hova tartok, én se tudom kire várjak.
hiányzik ebből az éjszakából akárcsak az életünkből valami.
esetleg a szinek? vagy a reményt jelentő fénysugár?
de ha megvárjuk a hajnalt felbukkan...
ha az életbe várunk... legszebb ajándékunkat az időt vesztegetjük csak.
vajon még mindig vár az az alak?
mire várunk mi?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése