de most valahogy mégsem adja meg azt a csodálatos érzést, ahogy szokta...
egyedül vagyok, elviselem. de milyen csodálatos is lenne már megosztani egy péntek reggelen életem cappucino-ját. de ami várat magára annál romantikusabban és egetrengetőbben jön.
hiszem. tudom. akarom.
addigis kortyolgatom egyedül ezt az italt. majdcsak jössz. majdcsak felbukkansz valahol.
együtt fogunk félni, nehogy elveszítsük egymást.
már most szeretlek, bárhol is vagy : ))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése