minden a feje tetején áll. a földön üvegcserepek.
a levegő nyomott, nehéz.
a falak feketék, dohosak. az ablak is csak deszka.
belépek. valami reccsen a talpam alatt.
egy képkeret. összetörve, deformálódva.
az ő képével. simogatom mintha valósággá válhatna.
emésztő ez az üresség, de kényelmes a sötét.
szabadulnék a szobából, de nehéz.
inkább maradok és bámulom, simogatom a képét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése