de ugyanilyen drognak érzem jelenleg a szeretetet, szerelmet.
csak felhívni egy díler, hogy egy gramm rózsaszínű álmot.
aztán elkezdődik a trip, minden megy szépen.
eleinte jó, aztán rákap az ember. csak folyamatosan rá vágyik.
és lássuk be ez a szerelem.
de ha nem tudjuk kezelni ezt a "függőséget" átesünk a lónak a túloldalára. betegesen ragaszkodunk ahhoz ami éppen tönkre fog tenni minket.
de itt nincs rehab, hogy beülünk és akkor majd segít a doktorbácsi leszokni róla. legtöbbször - hiába vagyunk körülvéve barátokkal - saját magunknak kell szembenézni ezzel a marcangoló érzéssel.
többször lejövünk róla, és szermentesek leszünk.
de...
én mégiscsak lemegyek a díleremhez és kérek még egy gramm szerelmet.
ui. azt hiszem túl nagy hatással van rám Nikki Sixx könyve.
jóéjt. : ))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése