szirommal szórt ágynemű kényelme nyújtotta kéjérzetek.
parketta hidegségét felvevő pokrócos borozások.
a lenti világ szemlélése ablakból, egy fűszeres illatú forrócsokival.
a te és az én fogalma, a mi univerzuma.
jelen szürkesége, melyet az emlékek sem festenek.
a kihűlt ágy, rothadó virágszirmok ontotta bűz.
kínoktól púposodó parketta, megsavanyodott bor.
elrontott világ koszos ablaka.
törött csésze, minden szétfolyva.
vagyok én.
...és senki más.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése