a szél korán ébredt. a nap már egészen felkelt.
nem ért rá, rohant. süvített keresztül a városon.
útközben mosolyogva fújta fel a szoknyákat és egy kalapot is magával ragadott.
a sarkokon hirtelen fordult, a piroson is átrobogott.
a rendőrnek csak csintalanul intett, ahogy az a fejére húzta a tányérsapkáját.
sietett fontos csomagot kellett kézbesítenie.
az illatodat hozta hozzám.
2013. május 16., csütörtök
2013. május 3., péntek
sok szeretettel.
örülnöm kéne.
a napsütésnek, nektek.
a sok változást úgy kéne befogadnom, mint valami jó kezdetét.
nem bírok magammal.
egyedül ülök a dohos szobában.
a fájdalom lett a partnerem ma este is.
szerelmes érintése csontig hatol.
ég a bőröm. ég a lelkem.
honnan tudod, hogy tönkrementél?
végleg.
a napsütésnek, nektek.
a sok változást úgy kéne befogadnom, mint valami jó kezdetét.
nem bírok magammal.
egyedül ülök a dohos szobában.
a fájdalom lett a partnerem ma este is.
szerelmes érintése csontig hatol.
ég a bőröm. ég a lelkem.
honnan tudod, hogy tönkrementél?
végleg.
2013. május 2., csütörtök
világvége
arra ébredtem, hogy vége a világnak.
minden kifordult önmagából.
tótágast áll minden, elferdült a láthatár.
illatok színeit látom.
színek illatát érzem.
fázom a tűző napon.
szerelmes vagyok magányomban.
minden kifordult önmagából.
tótágast áll minden, elferdült a láthatár.
illatok színeit látom.
színek illatát érzem.
fázom a tűző napon.
szerelmes vagyok magányomban.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)