2013. május 16., csütörtök

a szél.

a szél korán ébredt. a nap már egészen felkelt.
nem ért rá, rohant. süvített keresztül a városon.
útközben mosolyogva fújta fel a szoknyákat és egy kalapot is magával ragadott.

a sarkokon hirtelen fordult, a piroson is átrobogott.
a rendőrnek csak csintalanul intett, ahogy az a fejére húzta a tányérsapkáját.

sietett fontos csomagot kellett kézbesítenie.
az illatodat hozta hozzám.

2013. május 3., péntek

sok szeretettel.

örülnöm kéne.
a napsütésnek, nektek.
a sok változást úgy kéne befogadnom, mint valami jó kezdetét.

nem bírok magammal.
egyedül ülök a dohos szobában.
a fájdalom lett a partnerem ma este is.

szerelmes érintése csontig hatol.
ég a bőröm. ég a lelkem.

honnan tudod, hogy tönkrementél?
végleg.

2013. május 2., csütörtök

világvége

arra ébredtem, hogy vége a világnak.
minden kifordult önmagából.
tótágast áll minden, elferdült a láthatár.

illatok színeit látom.
színek illatát érzem.
fázom a tűző napon.

szerelmes vagyok magányomban.